Hortobágyi Szappanok

Mire is jó a kecsketej:

"A Granadai Egyetem Élelmiszertudományi Tanszékének kutatásában évek óta vizsgálják a kecsketej kedvező élettani hatásait. A közelmúltban megjelent tanulmány egyenesen azt javasolja, hogy tekintsünk úgy a kecsketejre, mint természetes eredetű funcionális élelmiszerre.
A kecsketej és a tehéntej összetétele közötti alapvető különbség egyrészt a zsírsavösszetételben rejlik, másrészt a zsírsejtek méretében.  A rendszeres kecskesejt fogyasztók körében a krónikus vashiányos vérszegénység kezelése hatékonyabbnak bizonyult, mert a fokozza a vas hasznosítását, a hemoglobin regenerálódását. Mindemellett ez a típusú tej elősegíti a DNS stabilitást is még azokban a súlyos esetekben is, ahol a vérszegénység ellen vas túladagolást alkalmaztak a kezelés részeként.
A kutatók megfigyelték, hogy a kecsketejt több összetevője, például a kazein összetétele az emberi anyatejhez hasonló. A kecsketej kisebb mennyiségben tartalmazza az allergiás tüneteket gyakran okozó alfa-kazeint, mint a tehéntej, így hipo-allergénnek tekinthető. Sok hagyományos táplálkozást folytató népcsoportnál használják a kecskék tejét az anyatej pótlására.
Mindemellett másik nagyon kedvező tulajdonsága, hogy nagy mennyiségű oligoszacharidot tartalmaz, amelyek szintén az anyatejhez hasonló összetételűek. Ezek a nagy szénláncú cukormolekulák a vastagbél bélflóráját táplálják, kiváló prebiotikumok. Ezzel a tápanyag utánpótlással a vastagbél emésztést elősegítő baktériumai sikeresen veszik fel a versenyt a bélben élősködő kórokozó baktériumokkal.
A kecsketej zsírsavösszetétele nem csupán a molekulák méretében különbözik a tehéntejtől, de a típusa is egészen más. A kecsketejben az omega 6 zsírsav csoportba tartozó esszenciális zsírsavakat (linolsavat, arachidonsavat) találunk. Kétszer akkora mennyiségben tartalmaz közepes szénláncú zsírsavakat, mint a tehéntej. Ezeknek nagy előnye, hogy gyorsan hasznosuló energiaforrások és nem alakulnak át testzsírrá. Ezeken az előnyökön túl a kecsketej gazdag kalcium és foszfor forrás, cink és szelén tartalma, mint nélkülözhetetlen mikroelemek hozzájárulnak a szervezetünkben előforduló idegrendszeri problémák megelőzéséhez.
Emiatt a spanyol kutatók javasolják, hogy tekintsük a kecsketejet természetes funkcionális élelmiszernek, hiszen nyers állapotban történő fogyasztása számos súlyos, gyakran népbetegségnek számító kór megelőzésének hatékony eszköze lehet."(forrás)

Érdekességek: 

A kecskék „szellemi lénye” éppen ellentétben áll a juhokéval. A kecske az emberek háztartásában bizonyos fokig önállóságát is megőrizte. A  macska után valóban a legönállóbb háziállat. Ez azonban nem zárja ki, hogy idomításra alkalmas legyen. A kecskék valóban megtaníthatók könnyű munkákra, könnyű kocsik húzására, azonban egy nagy részük még emellett is megtartja saját akaratát. Ha úgy érzik, hogy túlerőltetik vagy gyötrik, vagy ha egyébként nincs kedvük munkára, semmiféle büntetéssel sem lehet őket a munka további folytatására bírni; sőt ellenkezőleg, az ütlegelések az állatokat még csökönyösebbekké teszik és ilyenkor megtagadnak minden engedelmességet.
Némely helyen, így például Dél-Olaszországban, Egyiptomban a kecskéket duzzadó tőggyel, a tejkereskedőhöz hajtják és az ajtó előtt lefejik a kívánt mennyiséget. A vevőnek megvan ezáltal az előnye, hogy a még langyos tejet kapja, az eladó pedig nem mesterkedhetik a tejjel, nevezetesen nem  vizezheti fel, amit különben ezek annyira szükségesnek tartanak.
Az újabb kutatások szerint a parlagfű allergiát a szokásos medicinák helyett jól lehet kezelni kecsketejjel. Ha a kecskét parlagfüves legelőn tartják, akkor a lelegelt parlagfű allergén anyagaira ellenanyag képződik a kecske vérében, ami a tejében is megjelenik.

 (forrás)